Fogalmak a kutyakik�pz�sben

Antropomorfizmus

Azt jelenti, hogy emberi tulajdons�gokkal - gondolkod�s, �rz�sek, �ntudat, �rdekl�d�s - ruh�zunk fel valamit, ami nem emberi.

Az antropomorfizmus leggyakoribb alanyai mind pozit�v, mind negat�v �rtelemben a kuty�k, macsk�k �s egy�b h�zi kedvencek. A gazdik szeretik �gy �rtelmezni kuty�ik mozdulatait, n�z�s�t, viselked�s�t, hogy "�rti minden szavamat." vagy "Mennyire h�l�s �s boldog." Van, aki ruh�t ad �llat�ra, aj�nd�kkal trakt�lja, meg�nnepli sz�let�snapj�t. Ilyenkor a gazdi saj�t vil�gn�zet�t szeretn� a kuty�ra ruh�zni.

Gondoljuk csak v�gig egy p�ld�n kereszt�l a fentieket:

"Bukfenc szomor�, mert nem �nnepelt�k meg a sz�linapj�t." Ez ink�bb �gy hangzana j�l, hogy a besz�l� szomor� lenne, ha megfeledkezn�nek a sz�let�snapj�r�l, �s �gy gondolja, hogy a kutya is ugyanezt �rzi. Pedig a kuty�nak fogalma sincs, mi az a sz�let�snap.

A kutyakik�pz�sben fontos t�nyez�, hogy az ilyen jelleg� antropomorfizmus gondolkod�st akkor haszn�ljuk, ha, az, val�ban a k�pz�si munk�t seg�ti el�. Ha p�ld�ul megpr�b�ljuk elk�pzelni, mit gondolhat az �llat, ezzel kital�lhatjuk a k�vetkez� mozdulat�t. Ezek a tal�lgat�sok r�szben sikeresek. B�r ez nem bizony�tja, hogy az �llat val�ban gondolkodik, de a tudom�nyos elm�letek kialak�t�s�hoz alapul szolg�lhat.

�gy p�ld�ul megj�solhat�, hogy egy gep�rd megt�madja az oroszl�nt, mert f�lti a k�lykeit.

John S. Kennedy, viselked�skutat� szerint azonban, a gep�rd nem az�rt t�mad, mert a k�lykeit f�lti, hanem mert kifejlesztette azt a viselked�sm�dot, amely olyan, mintha f�lten� a k�lykeit. Viselked�s�nek egy oka lehet: min�l t�bb ut�dot szeretne h�trahagyni. A k�lyk�k f�lt�se nem mozgathatja, mint ahogy az sem, hogy szinte el�re l�tja, mik�pp ragadja el �ket az oroszl�n.

Ambivalens

V�ltakozva jelentkez� - ing�z� - cselekv�s.

Antropocentrizmus

E szeml�let jegy�ben az �llatot az ember korai, primit�vebb form�j�nak tekinti, alaposan meghamis�tva l�nyeg�t. Ez arra vezet vissza, hogy minden�ron szeretn�nk elhat�rolni magunkat az �llatokt�l, �s meger�s�teni az embert a teremt�s koron�j�nak �s a t�pl�l�kl�nc cs�cs�nak szerep�ben.

Etol�gia

Az �llatok viselked�s�vel foglalkoz� tudom�ny.

Klikker tr�ning

A klikker tr�ningben kiz�r�lag jutalmaz�ssal, �s a hib�s viselked�s figyelmen k�v�l hagy�s�val t�rt�nik a k�pz�s.

Motiv�ci�

Cselekv�si k�szs�g, bels� ind�t�k.

Neot�nia

Ha egy faj �gy v�ltozik meg, hogy bizonyos, az egyedfejl�d�s korai szakasz�ra jellemz� tulajdons�gai a feln�tt korban is megmaradnak.

�szt�n�s cselekv�s

Azok a cselekv�sek, melyeket el�zetes tapasztalatok n�lk�l is tud az �llat

Reflex

A k�rnyezet meghat�rozott inger�re a g�nekben k�dolt tud�s alapj�n adott v�lasz reakci�.

Szuperpoz�ci�

K�t egyidej�leg aktiviz�l�d� �szt�n�s cselekv�s elemei egym�sra helyez�dhetnek.

Zoomorfizmus

Az ember gyakran elt�lozza az ember �s az �llat k�zti hasonl�s�got. De vajon az �llat beleeshet-e egy ilyen hib�ba?

Elisabeth Marshall Thomas �rja: "Amikor egy csontot r�g� kutya megmorogja az �t figyel� embert, mert azt felt�telezi, hogy � arra a ragacsos, mocskos dologra �csing�zik, kutyatulajdons�gokkal ruh�zza fel, k�nomorfiz�l."