A kuty�knak sz�mtalan k�l�nb�z� fajt�ja, m�rete �s v�ltozata van, �s mindegyik egy�ni jellemz�kkel �s temperamentummal b�r. Annak, aki szeretetteljes �s h�s�ges t�rsra v�gyik, �s biztos abban, hogy elegend� id�t tud r�sz�nni, �s megfelel� k�r�lm�nyeket tud biztos�tani az �llatnak, a kutya a legjobb v�laszt�s. A kutya a csal�d fontos tagj�v� v�lik, �s 10-15 �vig vel�nk marad.

Egy kis el�rel�t�s a k�ly�k kiv�laszt�sakor elej�t veszi annak, hogy k�s�bb esetleg megb�njuk a v�laszt�st. A kiv�laszt�s el�tt m�r mindenkinek van elk�pzel�se arr�l, milyen a sz�m�ra ide�lis kutya, esetleg m�r kor�bbi tapasztalat is volt egy-egy fajt�val. A v�laszt�s el�tt figyelmet kell ford�tani arra, hogy �letk�r�lm�nyeinket �s a v�lasztand� fajta ig�nyeit �sszeillessz�k. A k�vetkez� fontos szempontokat �rdemes m�rlegelni azel�tt, hogy hazavissz�k a k�ly�kkuty�t.

1. �letk�r�lm�nyek

Mennyi id�t tudunk a kuty�val t�lteni?

A kutya t�rsas l�ny. Sok figyelemre van sz�ks�ge, k�l�n�sen kicsi korukban, elegend� id�t kell ford�tani nevel�s�re, a mozg�sra �s �pol�s�ra. A lak�sban nagy felfordul�st okoz� k�lyk�k kezel�se neh�z, ha sokat vagyunk t�vol otthonr�l.

Mennyi hely van otthon?

A h�z, kert, �s legf�k�ppen a k�zelben lev� szabad ter�let nagys�ga befoly�solja a v�laszthat� kutya m�ret�t, fajt�j�t �s t�pus�t. Az �jfundlandi rosszul �rzi mag�t egy kis lak�sban, az ag�r sz�m�ra pedig nem megfelel� a v�rosi �let.

Mennyi testmozg�st tudsz kuty�dnak biztos�tani?

K�pes vagy arra, hogy annyi mozg�slehet�s�get biztos�ts kuty�dnak, amennyire sz�ks�ge van? N�h�ny fajta ugyanis �l�nkebb, energikusabb a t�bbin�l.

Mennyi p�nzt tudsz kuty�dra �ldozni?

A kutya kiv�laszt�sakor term�szetesen a k�ly�k �r�t is figyelembe kell venni, fontosabb azonban a t�bbi k�lts�g m�rlegel�se, ezek ugyanis a kutya �lete v�g�ig rendszeresen jelentkeznek. Amellett, hogy a nagy kuty�k etet�se term�szetesen t�bbe ker�l, mint a kis termet�ek�, sz�m�t�sba kell venni az �llatorvosi ell�t�s, nyaral�s alatti elhelyez�s �s bizonyos fajt�k rendszeres kutyakozmetikai k�lts�g�t.

Van m�r kutyatart�si tapasztalatod?

Els� kutyak�nt nem aj�nlunk olyan fajt�t, melyet neh�z nevelni, vagy amely elbizonytalan�thatja gazd�j�t.

Mi�rt akarsz kuty�t?

A legt�bb ember a t�rsas�g kedv��rt szeretne kuty�t, de a v�laszt�st az is befoly�solhatja, hogy a gazda akarja-e, hogy a kutya v�dje a lak�st, munkakutyak�nt haszn�lhat� legyen, esetleg ki�ll�t�sokon akarja bemutatni, vagy teny�szteni k�v�nja.

2. Milyen t�pus� kuty�t �rdemes v�lasztani?

Miut�n v�giggondoltad saj�t lehet�s�geidet, �rdemes tanulm�nyozni a v�lasztott kutya jellemvon�sait. Azt tan�csoljuk, hogy pr�b�lj t�bb kutyafajt�t is megismerni, j�rj ki�ll�t�sokra, besz�lj teny�szt�kkel �s kutyatulajdonosokkal, olvass k�nyveket �s �js�gokat a kuty�kr�l.

Fajtiszta vagy kever�k kuty�t v�lasszunk?

B�r valamennyi kutya �n�ll� egy�nis�g, az azonos fajt�knak vannak hasonl� jellemvon�saik, amik alapj�n meg lehet j�solni, hogy a k�ly�kb�l milyen feln�tt �llat v�lik. Egy kever�k k�ly�k nagyon b�jos lehet, rengeteg j� tulajdons�ggal, de feln�tt m�ret�t �s temperamentum�t neh�z megj�solni, f�leg akkor, ha a sz�lei nem ismertek.

Nagy vagy kicsit kuty�t vegy�nk?

Eml�kezz arra, hogy a nagy kuty�k �ltal�ban nagyobb teret �s rendszeres mozg�st ig�nyelnek, �s etet�s�k is nagyobb k�lts�ggel j�r.

Hossz� vagy r�vid sz�r� kuty�t v�lasszunk?

A hossz� sz�r� kuty�k nagyon sz�p megjelen�s�ek lehetnek, de rendszeres �pol�st ig�nyel sz�rzet�k tiszt�ntart�sa. N�h�ny fajt�t ny�ron ny�rni is kell. A r�vid sz�r� kuty�k kevesebb odafigyel�st ig�nyelnek �s es�s id�ben is tiszt�bbak.

Mik a fajta term�szetes tulajdons�gai �s k�pess�gei?

A Border Collie-t arra teny�sztett�k, hogy birk�kat �rizzen, ha gyakran van egyed�l �s nincs mit csin�lnia, k�nnyen unott� �s kedvetlenn� v�lhat. Bizonyosodj meg arr�l, hogy kuty�dnak olyan �letm�dot tudsz biztos�tani, ami illik term�szet�hez, mivel egy boldogtalan kuty�nak gyakrabban vannak viselked�si probl�m�i.

Szuka vagy kan?

A kanok nagyobbak a szuk�kn�l, �s tal�n egy kicsit nyitottabbak. N�h�ny gazda �gy gondolja, hogy a szuk�k odaad�bbak, jobban szeretik otthonukat �s jobban b�nnak a gyerekekkel. Ugyanakkor a szuk�k �vente k�tszer t�zelnek, �s hacsak nem ivartalan�tjuk az �llatot, ez az id�szak kellemetlens�gekkel j�rhat.

Val�ban k�lyk�t akarsz, vagy esetleg feln�tt kuty�nak is otthont tudn�l biztos�tani?

A legt�bb gazda eg�sz kicsi kor�t�l nevelni �s tan�tani akarja kuty�j�t, de ne feledkezz�nk el a feln�tt kuty�kr�l. �k is k�pesek arra, hogy rengeteg odaad�st �s szeretetet adjanak. N�h�ny el�nye is van annak, ha id�sebb kutya ker�l a h�zhoz, hiszen �ket m�r nevelt�k, j�l l�that� a temperamentumuk �s a legrombol�bb korszakon m�r t�ljutottak. Ugyanakkor miel�tt hazavisz�nk egy feln�tt kuty�t, pr�b�ljuk megtudni, hogy mi�rt van �j otthonra sz�ks�ge. Tal�n az �j gazd�j�hoz sem illik jobban, mint a r�gihez.

3. Hol tal�lhatunk megfelel� k�lyk�t?

Gondolatban m�r kiv�lasztottad az ide�lis kutyafajt�t, hol keresd?

Egy fajtiszta kutyak�lyk�t legink�bb ismert �s elismert teny�szt�n�l tal�lhatunk. A teny�szt�ket m�s kutyatulajdonosok, �llatorvos aj�nl�sa, hirdet�s �s kutyaki�ll�t�sok alapj�n tal�lhatjuk meg.

Ne v�s�roljunk azonban olyan keresked�t�l, aki t�bb forr�sb�l szerzi be a k�lyk�ket. Ezeket a kuty�kat tal�n t�l kor�n elv�lasztott�k, �s lehet, hogy hossz� ideig, f�lelemben �s zavartan utaztak, m�g el�rt�k a c�l�llom�st. Ezekn�l a k�lyk�kn�l a stressz �s k�l�nb�z� megbeteged�sek gyakrabban fordulnak el�.

A teny�szt�k�n k�v�l az �llatmenhelyek is megfelel� forr�st jelentenek, amikor kutyak�lyk�t keres�nk.

4. Mire figyelj�nk oda?

Lehet�leg n�zz�k meg a k�lyk�t az anyj�val egy�tt, �gy l�thatjuk, hogy a szuka mennyire j�l gondozta a k�lyk�t, �s k�pet kaphatunk arr�l is, milyen lesz a feln�tt �llat m�rete �s viselked�se. Ha lehet, n�zz�k meg az ap�t is.

Ide�lis esetben a k�lyk�t 8 hetes kor�ig ne v�lasszuk el az anyj�t�l. Csak olyan alomb�l v�s�roljunk, mely tiszta, �s ahol a kuty�k k�z�rzete �s eg�szs�gi �llapota j�.

Olyan k�lyk�t v�lasszunk, mely akt�v, eg�szs�ges �s tiszta. A kutya szeme �s az orra nem lehet gennyes, a f�le tiszta, az �nye pedig r�zsasz�n legyen. Vizsg�ljuk meg a kutya fark�t �s a h�tuls� l�bakat, nem tal�lunk-e rajtuk hasmen�sre utal� jeleket. A k�ly�k sz�rzete kicsit fak� lehet, de tiszt�nak �s eg�szs�gesnek kell lennie.

Figyelj�nk arra, van-e a kuty�nak valamilyen hi�nyoss�ga, ellen�rizz�k a has�t, nincs-e p�ld�ul k�ld�ks�rve. Ha b�rmi rendelleness�get �szlel�nk, k�rj�k ki �llatorvos v�lem�ny�t.

Ne v�s�roljunk meg egy gyenge kuty�t sajn�latb�l, mert hossz� t�v� probl�m�nak �s jelent�s �llatorvosi k�lts�geknek n�zhet�nk el�be.

B�r a k�lyk�k eleinte �vatosak lehetnek egy idegennel, ink�bb ne v�lasszunk olyan kiskuty�t, amelyik ideges �s a sarokba menek�l. Az anya viselked�se alapj�n k�vetkeztethet�nk arra, hogy a k�lyk�k id�sebb korukban hogy fognak viselkedni, legy�nk teh�t �vatosak a f�l�nk, ideges vagy agressz�v any�k k�lykeivel.

5. Mire sz�m�thatunk?

Ne �rezd s�rtve magad, ha a teny�szt� megk�rdezi, hogy milyen k�r�lm�nyek k�z�tt �lsz �s mik a terveid a k�ly�kkel. Ez a teny�szt� k�r�ltekint� gondolkod�s�t jelzi �s seg�t abban, hogy elker�lj�k a hib�s v�laszt�st.

Ellen�rizd, hogy milyen olt�sokat �s f�reg elleni kezel�st kapott m�r meg a k�ly�k �s mi van m�g h�tra. Bizonyosodj meg arr�l, hogy valamennyi igazol�s Hozz�d ker�l.

A teny�szt� ugyancsak �tad egy lapot, melyen vezette, hogy milyen eledelt kapott a k�ly�k, milyen gyakran �s mennyit. N�h�ny napig ezt az �trendet kell biztos�tani a kuty�nak, miel�tt fokozatosan �tt�rn�nk egy m�sikra. A teny�szt� arra vonatkoz� inform�ci�t is adhat, hogy a v�lasztott fajt�t hogyan kell �polni.

N�h�ny napon bel�l el kell vinni a k�lyk�t az �llatorvoshoz, aki tan�csot ad az olt�sokra, etet�sre, gondoz�sra vonatkoz�an.