Nem hi�ba ugatnak: a kuty�hoz form�lta az embert az evol�ci�

B�r az �llatok „nyelv�nek” meg�rt�se tov�bbra is a mes�k birodalm�ba tartozik, az ugat�s �rtelmez�s�vel eg�szen j�l boldogulunk. Legal�bbis err�l tan�skodik az a kutat�s, amelyet az ELTE etol�gia tansz�k�n v�geztek.

A vizsg�lat c�lja nem els�sorban az volt, hogy a kutat�k k�zelebb ker�ljenek valamif�le „�llati nyelv” meg�rt�s�hez, hanem arra voltunk k�v�ncsiak, hogy az �tlagember mennyire ismeri fel a k�l�nb�z� helyzeteket a kuty�k ugat�sa alapj�n – mondta el a National Geographic Online-nak a kutat�s vezet�je, Pongr�cz P�ter. Az, hogy a kuty�k ugat�sa els�sorban az emberrel val� kommunik�ci�ra szolg�l, m�r r�gi tudom�nyos megfigyel�s, hiszen egym�s k�zt ritk�n ugatnak az ebek: m�sf�le hangokkal, morg�ssal, ny�sz�t�ssel, csahol�ssal, illetve „testbesz�ddel” tudatj�k az esetek t�bbs�g�ben k�zlend�j�ket a m�sikkal.

Nek�nk ugatnak – nem csak a kuty�k

„Hogy mennyire nek�nk „tal�lta ki” az evol�ci� a kutyaugat�st, bizony�tj�k egyes olaszorsz�gi hegyekben �l� vadkutya-popul�ci�k. Ezek m�r t�bb gener�ci� �ta elvadultan, az embert�l t�vol �lnek, �s bizony nem is ugatnak” – teszi hozz� az etol�gus.

R�ad�sul nem csak a kutya k�pes ugat�sra. N�h�ny �vtizeddel ezel�tt orosz – akkor szovjet – tud�sok �rdekes k�s�rletbe fogtak. A r�k�k domesztik�ci�j�t vizsg�lt�k, �gy hogy gener�ci�kon �t a legszel�debb egyedeket v�lasztott�k ki �s teny�sztett�k tov�bb az almokb�l. Az eredm�ny: n�h�ny �v m�lva a r�k�k viselked�s�ben a t�bbi k�z�tt a kuty�k�hoz hasonl� tulajdons�gok jelentek meg – vagyis szel�dek lettek �s megjelent a kommunik�ci�jukban az ugat�shoz hasonl� hang. Ezek a tulajdons�gok azonban spont�n m�don jelentek meg a fellazult szelekci� eredm�nyek�nt – magyar�zta a jelens�get Pongr�cz P�ter.

A k�z�s evol�ci�

„Az ugat�s a kuty�kn�l nyilv�n m�r �vt�zezredekkel ezel�tt megjelent, �gy az embernek volt ideje hozz�szokni” – �ll�tja az ELTE kutat�ja. Pongr�cz P�ter a t�bb �vig folytatott vizsg�lat r�szleteir�l elmondta: egy sz�m�t�g�pes programot fejlesztettek ki nemzetk�zi egy�ttm�k�d�sben, amely a mikrofonnal k�l�nb�z� �lethelyzetekben r�gz�tett ugat�sokat oszt�lyozta k�l�nb�z� param�terek alapj�n (a hang m�lys�ge, a vakkant�sok gyakoris�ga �s a hang �rdess�ge). Az oszt�lyoz�s eredm�nye az lett, hogy vil�gosan elk�l�n�thet�ek voltak a k�l�nb�z� kuty�kt�l sz�rmaz� hangok az �lethelyzetek szerint – vagyis a m�s-m�s fajt�j� kuty�k ugyanolyan hangokat haszn�ltak azonos szitu�ci�ban, k�l�nbs�g csup�n az �llatok m�rete, fejm�rete �s �gy „akusztikai jellemz�ik” szerint voltak. A program r�ad�sul k�pes volt az �ntanul�sra, �gy egy id� ut�n saj�t maga oszt�lyozta a hangokat.

Ezut�n a k�s�rlet leg�rdekesebb r�sze k�vetkezett. A kutat�k azt tesztelt�k, hogy az �tlagemberek mennyire tudj�k megbecs�lni, milyen szitu�ci�ban felvett kutyaugat�st hallanak. „Az eredm�ny meglep� volt” – mondta az etol�gus. „Sz�m�tottunk arra, hogy viszonylag sikeresen eltal�lj�k majd az emberek a kutya �rzelmi �llapot�t, azonban „t�l j�” eredm�ny sz�letett: a tal�lati biztons�g meglep�en pontos volt.”

R�ad�sul nem csup�n azok az emberek �rtek el j� eredm�nyt a vizsg�laton, akik gazdik voltak: ugyanolyan j�l szerepeltek azok is, akiknek soha nem volt k�zelebbi kapcsolatuk kuty�val. S�t, vizsg�lt�k az ugat�s meg�rt�s�t olyan kisgyermekekn�l is, akik m�g az �rzelmi �llapot (d�h�s, vid�m) megfogalmaz�s�ra sem voltak k�pesek. Nekik mosolyg�, vagy �ppen morcos emberi arcokr�l k�sz�lt rajzokat kellett az elhangzott ugat�s ut�n kiv�lasztaniuk. Nagyon j�l teljes�tettek.

„Az evol�ci� nem csak a kuty�kat k�zel�tette az emberhez, de minket is hozz�juk” – �sszegezte a vizsg�lat eredm�ny�t Pongr�cz P�ter. „Ha �gy tetszik, vel�nk sz�letett a k�pess�g, hogy �rtelmezni tudjuk a kutya ugat�s�t �s �gy az eb �rzelmi �llapot�t. Ebben nem sz�m�t semmif�le el�z� kuty�s tapasztalat.”

A kutat�st egy �si magyar terel�kutya hangj�nak elemz�s�vel kezdt�k el a kutat�k. A mudi ut�n azonban m�s fajt�kat is bevontak a tesztel�sbe, a k�z�tt�k val� elt�r�seket m�g vizsg�lj�k az ELTE etol�gia tansz�k�n.