Term�szetesen a kuty�k is �lmodnak.

Csak�gy, mint az embern�l, az �lom fontos szerepet j�tszik a kuty�kn�l is a napi �lm�nyek, eml�kek feldolgoz�s�ban. Mivel a kuty�k is gondolkodnak, �s bizony�tottan eml�keznek is, azaz van mem�ri�juk, nekik is sz�ks�g�k van olyan id�szakra, amely sor�n �jrarendezik �lm�nyeiket.

Csak�gy, mint az embern�l, a kuty�n�l is k�t f� alv�sst�dium l�tezik: az egyik az REM (Rapid Eye Movement ), a m�sik az SWS (Slow wave Sleep), azaz lass� hull�m� alv�s.

Amikor a kutya elalszik, el�sz�r az SWS f�zisba, k�s�bb fokozatosan az REM szakaszba zuhan. Az REM-ben megfigyelhet�, hogy az alv� szeme mozog a lez�rt szemh�jak alatt. Val�sz�n�leg ezek a szemmozg�sok az �lomk�pekhez igazodnak.

Alv�s sor�n az agy elektromos aktivit�sa (EEG) fokozatosan lassul. Az agy �ltal kibocs�tott elektromos jelek frekvenci�juk szerint delta (0.5-3 Hz), t�ta (4-7 Hz), alfa (8-12 Hz), b�ta (13-20 Hz) �s gamma (20-40 Hz) s�vra oszthat�k. Az alv�s m�ly�l�s�vel az EEG az �ber �llapotra jellemz� b�ta-alfa aktivit�shoz k�pest fokozatosan, t�ta-delta hull�mokkal jellemzett tev�kenys�gg� lassul. Az alv�s �lomtev�kenys�ggel �s szemmozg�sokkal (REM) kapcsolatos f�zis�t gyors EEG-aktivit�s jellemzi.

Az alv�sid�n bel�l az REM f�zis ar�nya csecsem�n�l a sz�let�s ut�n mintegy 70 sz�zal�k, amely feln�ttkorig (kb. 15 sz�zal�kra) fokozatosan cs�kken. Egy feln�tt kutya az alv�sid� 10-12 sz�zal�k�t t�lti REM alv�ssal, egy kiskuty�n�l ez az �rt�k j�val magasabb.

Olyan �llatfajokn�l, ahol a k�lyk�k a sz�let�s ut�n fejletlenek (pl. kutya- �s macskaf�l�k), az REM f�zis ar�nya nagyobb azokhoz (pl. r�gcs�l�k) viszony�tva, melyek ebben az �letkorban relat�ve fejlettebbek. Ez szint�n bizony�tja, hogy az REM alv�sf�zisnak feltehet�leg fontos szerepe van az idegrendszer �r�si folyamat�ban.