Természetesen a kutyák is álmodnak.

Csakúgy, mint az embernél, az álom fontos szerepet játszik a kutyáknál is a napi élmények, emlékek feldolgozásában. Mivel a kutyák is gondolkodnak, és bizonyítottan emlékeznek is, azaz van memóriájuk, nekik is szükségük van olyan időszakra, amely során újrarendezik élményeiket.

Csakúgy, mint az embernél, a kutyánál is két fő alvásstádium létezik: az egyik az REM (Rapid Eye Movement ), a másik az SWS (Slow wave Sleep), azaz lassú hullámú alvás.

Amikor a kutya elalszik, először az SWS fázisba, később fokozatosan az REM szakaszba zuhan. Az REM-ben megfigyelhető, hogy az alvó szeme mozog a lezárt szemhéjak alatt. Valószínűleg ezek a szemmozgások az álomképekhez igazodnak.

Alvás során az agy elektromos aktivitása (EEG) fokozatosan lassul. Az agy által kibocsátott elektromos jelek frekvenciájuk szerint delta (0.5-3 Hz), téta (4-7 Hz), alfa (8-12 Hz), béta (13-20 Hz) és gamma (20-40 Hz) sávra oszthatók. Az alvás mélyülésével az EEG az éber állapotra jellemző béta-alfa aktivitáshoz képest fokozatosan, téta-delta hullámokkal jellemzett tevékenységgé lassul. Az alvás álomtevékenységgel és szemmozgásokkal (REM) kapcsolatos fázisát gyors EEG-aktivitás jellemzi.

Az alvásidőn belül az REM fázis aránya csecsemőnél a születés után mintegy 70 százalék, amely felnőttkorig (kb. 15 százalékra) fokozatosan csökken. Egy felnőtt kutya az alvásidő 10-12 százalékát tölti REM alvással, egy kiskutyánál ez az érték jóval magasabb.

Olyan állatfajoknál, ahol a kölykök a születés után fejletlenek (pl. kutya- és macskafélék), az REM fázis aránya nagyobb azokhoz (pl. rágcsálók) viszonyítva, melyek ebben az életkorban relatíve fejlettebbek. Ez szintén bizonyítja, hogy az REM alvásfázisnak feltehetőleg fontos szerepe van az idegrendszer érési folyamatában.